HUNGARTRÓL

NKÖM határozat

A HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület, mint közös jogkezelést végző egyesület nyilvántartásba vétele
(tartalmi kivonata Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 1997-2004. években hozott határozataiból)

A HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület által a közös jogkezelési tevékenységnek a szerzői jogi törvény rendelkezéseinek megfelelő nyilvántartásba vétele iránti kérelmére a nemzeti kulturális örökség minisztere többször módosított, alábbi tartalmú határozatot hozta: Az embléma

1. A közös jogkezelő egyesület neve: HUNGART Vizuális művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület

2. A közös jogkezelő egyesület rövidített neve: HUNGART

3. A közös jogkezelő egyesület székhelye: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 30.

4. A közös jogkezelő egyesület képviselőjének a neve, lakcíme:
Sárkány Győző elnök, 1031 Budapest, Torma Károly utca 21. fszt. 3.

5. Jogszabályban előírt közös jogkezelésbe tartozó szerzői és/vagy szomszédos jogok az Szjt. megfelelő rendelkezéseinek megadásával:

5.2.: szerzői művek, előadások és hangfelvételek magáncélú másolásra tekintettel fennálló díjigény [Szjt 21.§ (1), (3), (5), (6), (7)];

5.3.: fénymásolással, vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón (reprográfiával) történő többszörözés alapján, a magáncélú másolásra tekintettel fennálló díjigény [Szjt 21.§ (1), (3), (5), (6), (7)];

5.4.: a szerzőt a filmalkotásba vagy hangfelvételbe foglalt műve bérbeadással történő terjesztése ellenében megillető díjigény [Szjt 23.§ (6)];

5.8.: szerzői művek egyidejű vezetékes továbbközvetítésére tekintettel fennálló díjigény [Szjt. 28.§ (2)-(5)];

5.9.: képző- és iparművészeti alkotások kereskedelmi forgalomban történő értékesítésére tekintettel az érintett szerzők javára fennálló díjigény [Szjt. 70. §];

5.18.: képző- és iparművészeti alkotások kereskedelmi forgalomban történő értékesítésére tekintettel a védelmi idő eltelte után érvényesíthető, járulékfizetés iránti jog [Szjt. 100. §]

6. A jogosultak elhatározásán alapuló, az 5. pontban fel nem sorolt közös jogkezelésbe tartozó szerzői és/vagy szomszédos jogok az Szjt, megfelelő rendelkezéseinek megadásával:
- az Szjt. 18. §-a rendelkezése alapján, a tagok és képviseltek részére a képző-, ipar, fotóművészeti, építészeti, ipari tervezőművészeti alkotások, műszaki létesítmények tervei (Szjt. X. fejezet) másodlagos felhasználásai, azaz:

a., a mű anyagi hordozón való – közvetlen vagy közvetett – másodlagos rögzítése bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint egy vagy több másolat készítése a rögzítésről,
b., ugyanezen műveknek a nyilvánossághoz közvetítése sugárzással vagy másként (Szjt. 26.§),
c., ugyanezen művek kiállítása (Szjt. 69.§).

7. A gyakorolt közös jogkezelési tevékenység

7.1. felhasználás engedélyezése (jogdíjbeszedés), jogérvényesítés;

7.2. a közös jogkezeléssel érintett felhasználások adatainak kezelése (dokumentáció);

7.3. a közös jogkezeléssel érintett jogosultak, valamint műveik, illetve előadásaik vagy hangfelvételeik adatainak kezelése (dokumentáció);

7.4. jogdíjak felosztása;

8. A közös jogkezeléssel érintett jogosulti kör meghatározása:

Jog 5.	Tevékenység 7.	Érintett jogosultak 8.
5.2.	73., 7.4.	Képző-, ipar-, fotóművészeti, építészeti, ipari tervezőművészeti alkotások, műszaki létesítmények alkotói
5.3.	7.3.,7.4.	Képző- és fotóművészeti alkotások alkotói
5.4.	7.3.,7.4.	Képző-, ipar-, fotóművészeti, építészeti, ipari tervezőművészeti alkotások, műszaki létesítmények alkotói
5.8.	7.3.,7.4.	Képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások alkotói
5.9.	7.1.,7.2.,7.3.	Képző-, ipar-, fotóművészeti, építészeti, ipari tervezőművészeti alkotások, műszaki létesítmények alkotói
5.18.	7.1., 7.2., 7.3., 7.4	Képző-, ipar-, fotóművészeti, építészeti, ipari tervezőművészeti alkotások, műszaki létesítmények alkotói
6.	7.1., 7.2, 7.3., 7.4.	Képző-, ipar-, fotóművészeti, építészeti, ipari tervezőművészeti alkotások, műszaki létesítmények alkotói

9. Megjegyzés: Az 5.3. pontban megjelölt jog esetében a 7., illetve a 7.2. szerinti tevékenységet az Szjt. 21. § (7) bekezdése alapján az érintett jogosultak nevében vagy külön jogkezelő szervezet , vagy az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület gyakorolja. Az 5.8. pontban megjelölt jog esetében a 7.1., illetve a 7.2. szerinti tevékenységet az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület gyakorolja külön megállapodás alapján.

Alapszabály módosítás, egységes szerkezetben

1. Név: HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület
Székhely: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30.
Rövidített neve: HUNGART
Neve külföldi relációban: HUNGART Collecting Society of Hungarian Visual Artists

A HUNGART országos szervezet, önálló jogi személy.
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választásokon jelöltet nem állít.

2. A HUNGART célja és feladatai

2.1. A HUNGART célja tagjai és a magyar, valamint a kölcsönös képviseleti szerződések keretében a külföldi vizuális alkotóművészek, valamint jogutódaik szerzői jogi védelmének fokozott érvényesítése, mind belföldön, mind külföldön. A HUNGART a tevékenységéből nyereséget nem képez (nonprofit szervezet).

2.2. A HUNGART feladatai:
- tagjai, azok jogelődei, továbbá a 2.1. pont szerinti alkotóművészek alkotásai másodlagos felhasználásának engedélyezése, a felhasználások figyelemmel kísérése, a felhasználók által fizetendő szerzői díjak beszedése és a jogosultak részére történő kifizetése,
- a tagsági viszony nélküli szerződésekben vállalt feladatok ellátása,
- a követő jogból származó szerzői díjak beszedése és a jogosultak részére kifizetése,
- a kollektív jogdíjak és járulékok (üres kazetta, kábeltelevízió, reprográfia, műkereskedelem stb.) beszedése és felosztása,
- kapcsolattartás, együttműködés a hasonló feladatokat ellátó bel- és külföldi, valamint nemzetközi szervezetekkel, nemzetközi tanácskozásokon való aktív részvétel,
- a hasonló feladatokat ellátó külföldi szervezetekkel kölcsönös képviseleti szerződések keretében egymás tagjai jogainak érvényesítésének előmozdítása,
- nyilvántartások vezetése az Egyesület által ellátott jogkezelés körébe tartozó művekről és az érintett jogosultakról.

3. A tagsági viszony

3.1. A HUNGART-nak tagja lehet a képző-, ipar- és fotóművészet területén alkotó szerző és jogutódai, jogutódként jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet is. A jogi személy jogait képviselője útján gyakorolja. A tagfelvételről az Elnökség dönt.

3.2. A felvételt nyert szerző, vagy jogutód a
- I. képzőművészeti
- II. iparművészeti vagy a
- III. fotóművészeti művészeti területhez tartozik.

A művészeti területhez tartozás a küldöttválasztás, valamint az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása szempontjából bír jelentőséggel.

3.3. A tagsági viszony megszűnik:
- a tag kilépésével,
- törléssel, azaz a magánszemély tag halála esetén, jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén, illetve ha a tag tagdíjfizetési kötelezettségének az esedékességtől számított hat hónapon belül nem tesz eleget,
- a tag kizárásával.

A tag kilépési szándékát az Elnökség felé írásban köteles bejelenteni. A tagsági viszony az írásbeli bejelentés Elnökséghez történő beérkezésekor (a nyilvántartásból történő törléssel) szűnik meg.

3.4. Az Elnökség a tagok sorából kizárhatja azt, aki az Alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsérti, vagy annak céljait veszélyeztető magatartást tanúsít. Az Elnökség határozata ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Küldöttgyűléshez lehet fordulni, amely azt hat hónapon belül köteles elbírálni.

3.5. A kilépett vagy kizárt tag és a HUNGART a tagsági viszony megszűnésekor egymással elszámolnak.

4. A tag jogai és kötelezettségei

4.1. A tag jogai:
- a HUNGART-tal kötött szerződésből fakadó jogok érvényesítése,
- jogosult részt venni a HUNGART tevékenységében, rendezvényein, valamint a küldöttek megválasztásában, ahol egy szavazati joggal rendelkezik,
- a HUNGART bármely tisztségére megválasztható,
- tájékoztatást kérhet a HUNGART tevékenységéről, ezzel kapcsolatban véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet.

4.2. A tag kötelezettségei:
- a HUNGART-tal kötött szerződés eredményességének előmozdítása érdekében minden azzal kapcsolatos adatot és körülményt rendelkezésre kell bocsátania,
- köteles az Alapszabály rendelkezéseit megtartani, vállalt feladatait elvégezni.

5. Szerződéskötés a tagokkal és meghatározott felhasználási jogok gyakorlására jogosultakkal.

5.1. A tagsági jogviszony keletkezésével egyidejűleg szükséges olyan szerződés megkötése, amelyben a tag megbízza a HUNGART-ot meghatározott felhasználási jogainak kezelésével, a szerzői díjak beszedésével. E szerződés általános feltételei az Alapszabály mellékletét képezik. A HUNGART azonos tartalmú, tagsági viszony nélküli szerződés megkötését ajánlja fel azon képző-, ipar- és fotóművészeknek, akik részére már jogdíjat beszedett és felosztott.

5.2. Szerződést köthetnek a HUNGART-tal olyan természetes vagy jogi személyek is, amelyek a 3.1. pontban felsorolt szerzőkkel vagy azok jogutódaival kötött szerződés alapján valamely felhasználási jog gyakorlására jogosultak. Ez a szerződés tagsági viszonyt nem eredményez, de feljogosít a Küldöttgyűlésen tanácskozási joggal való részvételre. A kollektív jogdíjak felosztásánál az e szerződés alapján beszedett szerzői díjat, mint viszonyítási számot, a szerző vagy jogutódja javára kell figyelembe venni.

6. A HUNGART szervezete

6.1. A HUNGART szervezeti egységei:
- a Küldöttgyűlés,
- az Elnökség,
- a Felügyelő Bizottság,
- a Munkaszervezet.

6.2. A Küldöttgyűlés

A HUNGART legfőbb döntéshozó szerve a tagok által hat évre választott küldöttekből álló Küldöttgyűlés.

6.2.1. A HUNGART tagjai minden 10 tag után - művészeti ágak szerint - egy küldöttet választanak.

Amennyiben lemondások, visszahívások vagy halálesetek miatt a Küldöttgyűlés létszáma 20%-nál magasabb arányban csökken, az érintett szakmák tagjai új tagot választanak a küldöttgyűlésbe.

Amennyiben a HUNGART létszáma 20%-nál magasabb arányban nő, minden újabb 10 belépett tag után – a művészeti ágakon belül - az érintett tagok legalább felét kitevő választógyűlés dönt a küldöttek megválasztásáról.

A pótválasztásokra hat hónapon belül kerül sor, s azt az Elnökség hívja össze. A pótlólag megválasztott küldöttek mandátuma a teljes Küldöttgyűlés mandátumának lejártáig szól.

A választási gyűlés akkor határozatképes, ha legalább a tagok 50 %-a + 1 fő jelen van. A meghívónak tartalmaznia kell a határozatképtelenség miatt 8 napon belül megismételt választási gyűlés időpontját. A megismételt választási gyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban előre tájékoztatták.

Megválasztott küldöttnek azt kell tekinteni, aki a választáskor a legtöbb szavazatot kapta.

6.2.2. A küldöttek szükség szerint kötelesek választóik részére végzett munkájukról beszámolni.

A küldöttek, amennyiben nem megfelelően végzik munkájukat, visszahívhatók.
A visszahívás, az új küldött megválasztása a 6.2.1. pont szerint történik.

6.2.3. A Küldöttgyűlés jogosult dönteni a HUNGART tevékenységét érintő valamennyi alapvető ügyben.

A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az Alapszabály megállapítása és módosítása,
- a HUNGART Elnökségének megválasztása és visszahívása,
- a HUNGART Felügyelő Bizottságának megválasztása és visszahívása,
- a jogdíjak és járulékok felosztási rendszerének jóváhagyása (a Felosztási Szabályzat elfogadása),
- az Elnökség éves szakmai beszámolójának elfogadása,
- a HUNGART éves költségvetésének megállapítása, és a végrehajtásáról szóló pénzügyi beszámolónak az elfogadása,
- az Egyesület működéséről az éves mérleg és beszámoló elfogadása,
- az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének és feloszlásának kimondása,
- minden olyan kérdés, amelyet a Küldöttgyűlés magához von.

6.2.4. A Küldöttgyűlést évente legalább egy alkalommal kell összehívni olyan időpontban, hogy a költségvetés és az annak végrehajtásáról szóló beszámoló kellő időpontban elfogadható legyen, valamint akkor is, ha azt a bíróság elrendeli. A Küldöttgyűlést a HUNGART elnöke - akadályoztatása esetén valamely alelnöke - hívja össze, időpont és napirend megjelölésével úgy, hogy a meghívó a tagokhoz a Küldöttgyűlés időpontja előtt legalább 10 nappal megérkezzék. A meghirdetetthez képest új napirendi pontot a Küldöttgyűlés többségi döntésével lehet megtárgyalni. Össze kell hívni a Küldöttgyűlést akkor is, ha azt az Elnökség tagjainak többsége, vagy a tagok egyharmada kéri.

6.2.5. A Küldöttgyűlés határozatképes, ha ülésein a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + 1 fő jelen van.

A határozatképtelenség miatt azonos napirenddel 8 napon belül ismételten összehívott Küldöttgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Erre a körülményre az érintettek figyelmét már a meghívóban fel kell hívni.

A Küldöttgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza. A Küldöttgyűlés bármely ügyben titkos szavazást rendelhet el.
Szavazategyenlőség esetén az ülést levezető elnök szavazata dönt. Titkos szavazás esetén a szavazást mindaddig folytatni kell, ameddig eredmény nem születik.

Az ülést az Elnökség elnöke - akadályoztatása esetén valamely alelnöke - vezeti.

6.2.6. A Küldöttgyűlésen jelenlévő tagok kétharmadának szavazata szükséges:
- az Alapszabály megállapításához és módosításához,
- a kollektív jogdíj és járulék felosztási rendszerének (a Felosztási Szabályzat) jóváhagyásához, módosításához
- az Egyesület működéséről az éves mérleg és beszámoló elfogadásához
- az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének és feloszlásának kimondásához.

6.2.7. A Küldöttgyűlés lefolyásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Küldöttgyűlés által felkért két tag és a levezető elnök hitelesít, és amely a jelenlévők névsorát, aláírását, a közgyűlés lényeges mozzanatait, a hozott határozatok teljes szövegét is tartalmazza.

7. Az Elnökség

7.1. A 12 fős Elnökségnek a három művészeti terület létszámarányát kifejezően öt képző-, négy ipar- és három fotóművész tagja van. Ez az arány a mindenkori taglétszám összetételét kell tükrözze. A tagokat a Küldöttgyűlés hatévi időtartamra választja meg. A tagok újraválaszthatók.

7.2. Az Elnökség tagjai sorából elnököt és két alelnököt választ úgy, hogy mind a három művészeti terület képviselve legyen.

7.3. Az Elnökség a szükséghez képest tartja üléseit, de legalább évente kétszer. Az ülést az elnök - akadályoztatása esetén valamely alelnök - hívja össze, a napirend megjelölésével úgy, hogy a meghívó kézhezvétele és az ülés időpontja között legalább 8 nap legyen. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, szavazattöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

7.4. Az Elnökség határozatképes, ha az ülésen legalább a tagok fele + egy fő jelen van és minden művészeti terület képviselettel rendelkezik. Határozatképtelenség esetén az azonos napirenddel legalább 8 és legfeljebb 15 napon belül összehívott ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről az eredeti meghívóban a meghívottakat előre tájékoztatták.

7.5. Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
- a Szervezeti és Működési Szabályzat megállapítása és módosítása (mely nem lehet ellentétes az Alapszabállyal),
- a tagfelvétel, valamint a kilépés tudomásulvétele,
- a HUNGART tevékenységének irányítása,
- a kölcsönös képviseleti szerződések megkötésének jóváhagyása,
- az éves szerzői díj tarifák megállapítása,
- a Küldöttgyűlés napirendi pontjainak összeállítása,
- a kollektív jogdíj és járulék évenkénti felosztásának jóváhagyása,
- minden olyan kérdés, amely nem tartozik más testület vagy tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe.

7.6. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt a levezetőelnök és két, az ülésen választott elnökségi tag hitelesíti.

7.7. Az Elnökség tagjai költségtérítési átalányban részesülhetnek, melynek mértékét az éves költségvetés állapítja meg.

8. Az elnök és a két alelnök

8.1. Az Elnökség ülései közt a Munkaszervezet tevékenységét az elnök irányítja, így feladat- és hatáskörébe tartozik:
- a munkáltatói jogok gyakorlása,
- a munkavégzésre irányuló egyéb szerződések megkötése,
- a HUNGART feladatkörébe tartozó szerződések megkötése,
- a fontosabb perek megindítása,
- a kül- és belföldi szervezetekkel megállapodások megkötése.

8.2. Az elnök tartós akadályoztatása esetén az alelnökök valamelyike – az elnök felkérése alapján – gyakorolja a 8.1. pontban foglalt hatásköröket.

9. A Felügyelő Bizottság

9.1. A Felügyelő Bizottság három tagját - mindhárom művészeti területről egyet-egyet - a Küldöttgyűlés választja meg hat évi időtartamra. A tagok újraválaszthatók.

9.2. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a HUNGART szabályszerű működését és gazdálkodását. Jogosult a HUNGART működése során keletkezett valamennyi iratba betekinteni, a választott testületektől és a munkaszervezettől tájékoztatást kérni, az Egyesület ülésein tanácskozási joggal részt venni. A testületek elé terjesztett fontosabb jelentéseket, előterjesztéseket a Felügyelő Bizottságnak véleményezésre meg kell küldeni. A Felügyelő Bizottság célvizsgálatot folytathat, ha az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyeztetve látja. Vizsgálatainál külső szakértőket is igénybe vehet. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer beszámol tapasztalatairól a Küldöttgyűlésnek.

A Felügyelő Bizottság működésének módjára az Elnökség működési szabályai az irányadóak.

A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekmény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, avagy a vezető tisztviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

9.3. A Felügyelő Bizottság szükség szerint ülésezik, határozatképességéhez legalább két tagjának jelenléte szükséges. Ügyrendjét maga állapítja meg, tagjai közül maga választ elnököt. Tagjai költségtérítés átalányban részesülhetnek, amelynek mértékét az éves költségvetés állapítja meg.

10. A Munkaszervezet

10.1. A Munkaszervezet feladata az Egyesület hatályos szabályzataiban foglalt feladatok és a testületi határozatok végrehajtása.

10.2. A Munkaszervezet élén az irodavezető áll.

11. Képviselet

A HUNGART-ot az Elnökség elnöke - akadályoztatása esetén valamely alelnöke - képviseli. Banki utalványozásra első helyen kizárólag az Elnök, vagy valamely alelnök, második helyen pedig a Munkaszervezet valamely erre felhatalmazott tagja együttesen jogosult.

12. A HUNGART gazdálkodása

A HUNGART működésével kapcsolatos költségeket a tagdíjakból, valamint a jogdíjakból és járulékokból levont, százalékosan megállapított kezelési költségből kell fedezni. A részleteket a Felosztási Szabályzat tartalmazza.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért eredményt nem osztja fel, azt a jelen okiratban meghatározott tevékenységre fordítja.
A HUNGART befektetési tevékenységet nem végez. Amennyiben befektetési tevékenységet folytatna, befektetési szabályzatot készít, melyet a Küldöttgyűlés fogad el.

13. Összeférhetetlenség

13.1. A testületi szervek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk 685.§ b) pontja), élettársa a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a HUNGART által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

13.2. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója, aki
- az Egyesület Elnökségének elnöke, alelnöke vagy tagja, vagy bármilyen más tisztségviselője
- az Egyesülettel e megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll
- az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást
- az előzőekben meghatározott személyek hozzátartozója.

13.3. A HUNGART által meghirdetett nyilvános pályázatokon nem vehetnek rész az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai, tisztségviselésük alatt, valamint annak megszűntétől számított egy évig.

14. Határozatok és nyilvánosság

14.1. A testületi szervek üléseiről felvett jegyzőkönyvet oly módon kell elkészíteni, hogy abból a hozott döntések tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók, és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A jegyzőkönyveket, bennük a határozatokat időrendben lerakva az Egyesület irattárában, évenként sorszámozva meg kell őrizni.

14.2. A testületi szervek döntéseiről az érintetteket 15 napon belül írásban kell értesíteni, melyért az elnök felelős, és melyet köteles igazolható módon teljesíteni. Ezen iratokat az Egyesület irattárában kell megőrizni, időrendi sorrendben lefűzve.

14.3. Az Egyesület működéséről, illetőleg szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint a nyilvánosságot érintő egyéb döntéseiről a honlapján – www.hungart.org – tájékoztatja a szakmai nyilvánosságot.

15. A HUNGART megszűnése, megszüntetése

A HUNGART megszűnik, ha a feloszlást vagy az egyesülést más társadalmi szervezettel a Küldöttgyűlés kimondja, határozva egyben a vagyonnak az adott évben érvényes felosztási szabályok alapján történő felosztásáról is, továbbá, ha a Ptk.63.§.b) pontja alapján az arra jogosult szerv feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja.

16. Záró rendelkezések

Minden olyan kérdésben, amelyben az Alapszabály nem intézkedik, a Polgári törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Budapest, 2006. november 29.

Elnökség, Felügyelő Bizottság

Elnök
Sárkány Győző, képzőművész

Alelnökök
Simonffy Márta, iparművész; Chochol Károly, fotóművész

Elnökségi tagok
Aknay János, képzőművész; Benes József, képzőművész; Borza Teréz, iparművész; Chochol Károly, fotóművész; Markovics Ferenc, fotóművész; Márkus Péter, képzőművész; Miticzky Gábor, iparművész; Módos Gábor, fotóművész; Rényi Krisztina, képzőművész; Sára Ernő, iparművész; Sárkány Győző, képzőművész; Simonffy Márta, iparművész

Felügyelő bizottság elnöke
Dréher János, képzőművész

Felügyelő bizottsági tagok
Kokas László, iparművész és Szabóky Zsolt, fotóművész

Felosztási Szabályzat

Általános rendelkezések

1. A képző-, ipar-, ipari tervező és fotóművészeti alkotások másodlagos felhasználásáért járó jogdíjakat ezen Szabályzat szerint kell felosztani és kifizetni.

A Szabályzat hatálya kiterjed az üres képhordozók után, illetve az önálló vezetékes műsorok és az egyidejű vezetékes továbbközvetítés után beszedett, továbbá a reprográfiai, valamint a követői jogdíjakra és járulékokra is.

2. A naptári év folyamán beszedett jogdíjakból és járulékokból nettó 20% kezelési költséget kell levonni, amely a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület fenntartását, működtetését szolgálja.

A költségek levonása utáni rész képezi a jogdíjak felosztási alapját. Amennyiben a ténylegesen felmerült költségek a tárgyévben alacsonyabbak, mint amit a Szabályzat megállapít, úgy az év folyamán képződött többlet összeget a Különös rendelkezésekben foglaltak szerint pótlólag fel kell osztani a jogosultak között.

A kezelési költségek fedezetére szolgál különösen:

• a beszedett jogdíjak és járulékok után, azok felosztásáig terjedő időszakban a kezelt összegek banki kamata, illetve hozadéka;
• az Egyesület tagjai által fizetendő éves tagdíj, mely 100.- Ft, és a kollektíven kezelendő - tehát nem személyre szóló jogdíjakból és járulékokból vonandó le. A HUNGART Egyesület Elnöksége ezen tagdíjak beszedését határozatlan időre felfüggesztette, mindaddig, amíg a HUNGART pénzügyi helyzete ezek érvényesítését szükségessé nem teszi;
• a nettó 20% kezelési költség.

Peresített követelések esetén - amelyek esetében a pertárgy-érték minimálisan 200.000.- Ft, ettől különösen indokolt, precedens értékű esetekben történhet eltérés a HUNGART elnökének döntése alapján - a kezelési költség a jogerős bírósági ítéletben megítélt követelés legfeljebb nettó 20%-a.

3. A felosztás olyan adatok alapján történik, amelyeket a felhasználó köteles - jogszabály vagy szerződés alapján - szolgáltatni.

4. Jogdíjigény csak olyan alkotások után támasztható, amelyekre jogdíjbevétel és értékelhető adat érkezik az elszámolás lezárásáig. A későn érkező bejelentéseket a HUNGART a következő elszámolási időszakban számolja el.

5. Jogdíjfelosztásban azok a szerzők, illetve jogutódok, (továbbiakban együtt jogosultak) részesülhetnek, akik az elszámolási időszak folyamán felhasznált művek vonatkozásában bizonyíthatóan rendelkeznek a szerzői jog felett.

6. A magyar szerzők műveinél - valósághű jogdíjfelosztásban való részesedésük érdekében - szükség esetén a Elnökségnek joga van a mű eredeti példányát a vitás esetek eldöntése céljából bekéretni. A szerző műveinek bejelentésekor köteles feltüntetni az esetleges idegen művek felhasználásának tényét.

7. Amennyiben az adott jogosultat - a nem szerzőre és jogutódra lebontott jogdíjból - megillető rész nem, vagy csak aránytalan nehézségek árán állapítható meg, úgy általános felosztási szabályok szerint kerül az egyedi jogdíj megállapításra. Ilyen esetekben lehetséges alsó és felső összeghatárok meghatározása is.

8. A tagként belépni nem kívánó jogosultakat megillető jogdíj esetén - amennyiben a közös jogkezelés szempontjából érintett jogosult a HUNGART-hoz intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesen nem tiltakozott művei felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen (amennyiben ez a tiltakozás a szerzői jogi törvény értelmében lehetséges) -, az összegeket a HUNGART beszedi, kezeli, kellő adat birtokában kifizeti, utóbbiak hiányában öt éven át a jogosult rendelkezésére tartja.

9. Ha valamely mű több eredeti szerző közös alkotása, úgy a közös műre és/vagy annak közös részére eső jogdíjat - a szerzőtársak eltérő megállapodása hiányában - egymás közti egyenlő arányban kell felosztani.

10. Az Elnökség az éves költségvetés keretei közt dönt a szociális és művészettámogatási célokra fordítható éves összeg felosztásáról. Az Elnökség dönt olyan bevételek felosztásáról, amelyeknek az odaítélése problematikus.

11. A felosztás évente egyszer történik, a megfelelő elszámolás alapján. A jogdíjakat és járulékokat naptári évenként, legkésőbb a tárgyévet követő félév végéig kell felosztani és kifizetni. Az egyes jogdíj-nemeknek az évenkénti egyszeri felosztástól eltérő (rövidebb) időtartamára a jelen Felosztási Szabályzat Különös rendelkezéseiben meghatározott szabályok az irányadóak. Jogdíjfelosztási reklamáció öt évre visszamenőleg fogadható el.

12. Külföldi jogosultaknak járó jogdíjat azoknak a külföldi szerzői jogvédő társaságoknak lehet elszámolni, amelyekkel a HUNGART a vonatkozó jogok védelmére érvényes viszonossági vagy egyoldalú képviseleti szerződése van.

Külföldről érkező jogdíjakból a HUNGART további kezelési költséget nem von, hanem a jogosultnak azt a mindenkori közterhekkel csökkentve fizeti ki. Jogdíjat csak akkor lehet külföldre utalni, ha annak összege jogvédő társaságonként a 10.000.- Ft-ot meghaladja. Az ez alatti jogdíjakat mindaddig gyűjteni kell az adott jogvédő társaság számára, amíg el nem érik az átutalást lehetővé tevő összeget.

13. Amennyiben a jogosultat, megillető összeg nem éri el az 5.000.- Ft-ot, úgy mindaddig nem kerül kifizetésre, amíg ki nem egészül erre az összegre. A HUNGART ezen összegeket függőszámlán kezeli, és az összeghatár elérésekor fizeti ki. E szabálytól tárgyév végén a kisebb összegek kifizetése érdekében el lehet térni. Kifizetéskor a jogszabályok által meghatározott közterhek levonásra kerülnek.

14. A jogosultnak történő kifizetéssel egyidejűleg írásbeli tájékoztatást kell küldeni a kifizetésre kerülő jogdíjról, így meg kell jelölni a jogdíj fajtáját, követői és reprodukciós jogdíj esetében a mű címét, az értékesítő, vagy felhasználó nevét, a kiadvány címét, amelyben a felhasználás történt, továbbá a számfejtés adatait (jogdíj, adóelőleg, kezelési költség, kifizetendő összeg).

 

Különös rendelkezések

14. Követői jogdíjak és járulékok felosztása során a HUNGART a következőképpen jár el:

14.1. Felkutatja, felszólítja és szükség szerint jogi eljárás keretében kötelezteti az eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotások kereskedelmével foglalkozó gazdálkodó szervezeteket a jogszabályban előírt fizetési és adatszolgáltatási kötelezettségük teljesítésére.

14.2. A szerzői díjként beszedett követői jogdíjakat a befizetési kötelezettségre előírt határidőt - a negyedévet követő hó 20. napját - követő 30 napon belül kifizeti a szerzőnek, illetve jogutódjának. Ez alól kivétel a tárgynegyedévet lezáró IV. negyedév, amennyiben a jogosultak érdekében ez az időtartam további 30 nappal meghosszabbodhat az elszámolások által szükségessé tett módon.

14.3. Adathiány (név, lakcím, adónyilatkozat) esetében a szerzők és jogutódok jogdíjait a HUNGART az adatok ismertté válását követően, az elévülési időn belül pótlólag kifizeti.

14.4. A járulékként beszedett összegeket évente, valamint az adathiány, vagy azonosíthatatlanság miatt tovább nem utalható összegeket az elévülési idő lejártát követően az alkotói tevékenység támogatására és az alkotóművészek szociális céljaira fordítja az Alkotói és a Szociális Támogatási szabályzatok rendelkezései szerint.

14.5. A HUNGART a követői jogdíjak és járulékok teljes körű felhasználásáról a nyilvánosságot a Kulturális Közlöny útján is tájékoztatja, minden év május 31-ig, illetőleg a tényleges felosztás elfogadását követően haladéktalanul.

14.6. Kölcsönös képviseleti szerződések révén képviselt szerzőket, ill. jogutódokat megillető jogdíjak esetén a kezelési költség levonása után az összeget a jogosultat képviselő közös jogkezelő szervezetnek kell átutalni kifizetés végett, a szerződésben rögzített feltételekkel.

 

15. A képző-, ipar-, ipari tervezőművészeti és fotográfiai alkotások reprodukálásáért járó jogdíjak felosztása

15.1. A beszedett jogdíjak összege a kezelési költség levonását követően a jogosultat illeti meg. A jogdíjak felosztása az összeg és az adatszolgáltatás beérkezését követően a követői jogdíjak kifizetésével egyidejűleg, a 14.2. pontban rögzített időpontokban történik.

 

16. A képző-, ipar-, ipari tervezőművészeti és fotográfiai alkotások másodlagos sugárzásáért járó jogdíjak felosztása

16.1. A beszedett jogdíjak összege a kezelési költségek levonását követően a jogosultat illeti meg.

16.2. A már nyilvánosságra hozott képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások sugárzásáért és sugárzási célú rögzítéséért a televíziók által fizetett átalánydíjakat játszottsági jogdíjként kell felosztani.

A játszottsági jogdíjak felosztása az országos besugárzású, közszolgálati televíziók napi teljes műsora alapján történik. A nem országos besugárzású adók közül csak azoknak a televízióknak a műsorát kell figyelembe venni, amelyek műsoradataikat elektronikus úton feldolgozható formában közlik Az olyan felhasználások után beszedett jogdíjakat, amelyeknél a műsor nem áll rendelkezésre, az Elnökség megosztja a műsorok alapján felosztott jogdíjnem-csoportok között.

Az adott televízióban sugárzott képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások jogdíját a tárgyévi összes felhasználási időtartam, előfordulási szám figyelembevételével kell meghatározni. A meghatározás úgy történik, hogy az összesen a tárgyévben televíziónként befizetett jogdíj összegét elosztjuk a tárgyévi, az adott televízió összes, ide vonatkozó sugárzási idejével, s így megkapjuk az egy perc sugárzásra eső egységnyi jogdíjat. Ezen egységnyi jogdíjat kell visszaszorozni az adott mű tényleges sugárzási időtartamával és ezt követően a művön fennálló szerzői jogosultságok jogosultjai között elosztani.

A jogdíjak felosztása a jogosultak között:
a.) szerző 100%
b.) szerző 50%
átdolgozó  50% (kivéve amennyiben ettől ellentétesen állapodtak meg írásban)
c.) szerző - (amennyiben a védelmi idő letelt)
átdolgozó 50%
d.) szerzőtársak és társszerzők egymás közt egyenlő arányban (kivéve amennyiben ettől ellentétesen állapodtak meg írásban).

A televízió adásaiban sugárzott reklámban felhasznált, bizonyítottan előzetesen meglevő mű minden 10 bemutatását 1 bemutatásnak kell tekinteni. A reklámhoz felhasznált egyéb (reklámcélra készült) művek nem vesznek részt a felosztásban.

 

17. A művek szerzőit műveik magáncélú másolására tekintettel megillető jogdíjak felosztása (üres képhordozói díjak)

17.1. A magáncélú másolások fejében az üres képhordozók gyártóitól és importőreitől a jogdíjakat a HUNGART az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülettel (1016 Budapest, Mészáros u. 15-17.) kötött megállapodás alapján gyűjti be.

17.2. A beszedett jogdíjak összegéből a kezelési költségen túl elkülönítendő 3% szociális és 7% kulturális célokat szolgáló hányad.

17.3. Az átalánydíj 70%-át a sugárzási jogdíjak adatszolgáltatása alapján kell felosztani, oly módon, hogy valamennyi adatszolgáltató televízió adatait a tárgyévben együttesen kell kezelni.

Tehát a tárgyévben befolyt üres képhordozói jogdíj összegének 70%-át elosztjuk a tárgyévi, minden adatszolgáltató televízió összes, ide vonatkozó sugárzási idejével, s így megkapjuk az egy perc sugárzásra eső egységnyi jogdíjat. Ezen egységnyi jogdíjat kell visszaszorozni az adott mű tényleges sugárzási időtartamával és ezt követően a művön fennálló szerzői jogosultságok jogosultjai között elosztani. A továbbiakban a 16.2. pont szabályai szerint kell eljárni.

 

18. Az egyidejű vezetékes továbbközvetítésekért ("kábel-TV ") járó jogdíjak felosztása a képző-, ipar-, ipari tervezőművészeti, tervezőgrafikai és a fotóművészeti alkotások tekintetében

18.1. A sugárzott vagy vezetéken terjesztett eredeti műsorok vezeték útján a nyilvánossághoz való egyidejű, változatlan továbbközvetítése fejében beszedett jogdíjakat ("kábel-TV jogdíj") a HUNGART az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülettel (1016 Budapest, Mészáros u. 15-17.) kötött megállapodás alapján gyűjti be.

18.2. A beszedett jogdíjak összegéből a kezelési költségen túl elkülönítendő 3% szociális és 7% kulturális célokat szolgáló hányad.

18.3. A "kábel-TV" jogdíjalapból a fennmaradó 70% felét, azaz 35%-ot az általános sugárzási felosztásnál figyelembevett belföldi televíziók műsorai alapján osztandó fel, a 17.3. és a 16. 2. pontokban foglalt szabályok szerint.

18.4. Az eredeti sugárzások országa szerinti jogvédő szervezetek általi felosztásra kell rendelkezésre tartani és számukra továbbítani 35%-ot:

Évente külországonként meg kell határozni azt az arányt, amelyben a külföldi műsorok elérik a vezetékes hálózatokba bekapcsolt magyar háztartásokat, s a külföldi szerzői jogi képviseleti szervezetekkel való elszámolásnál, kifizetésnél ezt az arányt, illetve részesedést kell figyelembe venni.

 

19. Reprográfiai jogdíjak

19.1. A magáncélú másolásra tekintettel megállapított reprográfiai díjigényét a HUNGART a képző- és fotóművészeti alkotók részére a Magyar Reprográfiai Szövetség (1016 Budapest, Pálya utca 2.) útján érvényesíti.

19.2. A beszedett jogdíjak összegéből a kezelési költségen túl elkülönítendő 3% a vizuális alkotóművészek szociális, és 7% kulturális céljaira.

19.3. A fennmaradó 70% a jogosultakat illeti meg. A felosztást a jelen szabályzat 14. és 15. pontjaiban részletezett követői jogdíjak és reprodukciós díjak adatszolgáltatásai alapján kell elvégezni, oly módon, hogy összesíteni kell a tárgyévi követői jogdíjakat és reprodukciós díjakat és azok jogosultjait, s köztük kell a kifizetések arányában a  jogdíjat felosztani.

 

Eljárási, kifizetési szabályok

20. Magyar, illetve külföldi szerző szerzői jogvédelem alá eső művének átdolgozása, feldolgozása esetén az eredeti jogtulajdonosok (szerző, jogutód, kiadó) írásbeli engedélye szükséges. A műre eső jogdíj felosztása a felek (eredeti jogosultak-származékos jogosultak) egymás közötti megállapodása szerint történik.

Az engedély hiányában átdolgozott, feldolgozott mű nyilvánosságra nem hozható. Ha a nyilvánosságra hozatal (felhasználás) mégis megtörtént, a jogdíj az eredeti jogosulta(ka)t illeti.

21. A külföldről érkező jogdíjak elszámolásának szabályai, valamint a bel- és külföldi jogdíjak kifizetése:

21.1. Amennyiben a jogdíjra jogosult szerző nem azonosítható sem a feltüntetett név, sem az elszámolt mű alapján: függőszámlán kezeljük az összeget. Amennyiben az összeg az 5.000.- Ft-ot meghaladja, a küldő társaságtól további adatot próbálunk beszerezni a kifizetés érdekében.

21.2. A magyar szerző részére külföldről utalt jogdíj a jogosult személynek tisztázásig függőszámlán kezelendő. Amennyiben az eljárás nem jár sikerrel, az 5. 000.- Ft-ot meghaladó összeg visszautalandó a küldő társaságnak. Az  5.000.- Ft-nál alacsonyabb összeget továbbra is függőszámlára kell könyveltetni.

21.3. Repertoárunkba nem tartozó külföldi jogú művek téves elszámolásai: 5.000.- Ft-ot meghaladó összeg esetén visszautaljuk a küldő társaságnak, 5.000.- Ft alatti összeget függőszámlán kezeljük.

21.4. Jogvédelemben már nem részesülő művek után elszámolt összegeket továbbítjuk a jogosultnak.

21.5. A külföldi társaság jogosultakra bontva számolja el a műre jutó jogdíjat: amennyiben nincs a műre külön megállapodás vagy szerződés, a külföldi társaság százalékos bontásától függetlenül a magyar Felosztási Szabályzat értelmében kell azt felosztani, szerződés vagy külön megállapodás esetén annak értelmében kell eljárni.

21.6. Devizában érkezett, a bank által forintosított jogdíjakat a HUNGART azonosan kezeli a belföldi jogdíjakkal.

 

Budapest, 2007. május 31.

Alkotói Támogatási Szabályzat

1/ A HUNGART Felosztási Szabályzata 14.4. pontjában foglalt járulékból az Elnökség döntése szerint évenként megállapított összeg, továbbá a 17.2., a 18.2. és a 19.2. pontok szerinti jogdíjbevétel évenkénti 7%-a a jelen Szabályzatban részletezettek szerint kerül felosztásra.

2/ Az Elnökség az 1/ pont alapján meghatározott összeg terhére a kortárs vizuális alkotók, a képző-, ipar és fotóművészet területén élethivatásszerűen alkotó művészek munkáját, továbbá az ezen alkotókat tömörítő társadalmi szervezetek, az e célt szolgáló alapítványok működését, az általuk szervezett és a kortárs művek megszületését, bemutatását, terjesztését segítő rendezvényeket, az ezen folyamatokat szolgáló egyéb lehetőségeket kívánja segíteni.

3/ Az Elnökség az évente rendelkezésre álló, az alkotói tevékenységet szolgáló keret terhére az alkotómunkát kiemelten szolgáló célokra, az alkotóművészeket tömörítő társadalmi szervezetek részére közvetlen támogatást nyújthat.

4/ A képzőművészet, az iparművészet és a fotóművészet területén működő művészeti társadalmi szervezetek, alapítványok részére nyilvános vagy meghívásos pályázat útján a HUNGART támogatást kívánnyújtani magas színvonalú művek bemutatásához, megjelentetéséhez. A pályázaton támogatás kérhető csoportos kiállításokra, kiadványokra és egész éves programok megvalósítására.

A nyertes pályázókkal szerződést kell kötni, az Elnökség által elfogadott feltételekkel, de az elszámolási kötelezettség feltétlen alapkövetelmény.

5/ A HUNGART nyilvános vagy meghívásospályázat alapján évenként nyolc egyéni ösztöndíjat oszt ki (4 képzőművészetit, 2 iparművészetit és 2 fotóművészetit). Az ösztöndíjasok egy éves alkotómunkájuk támogatásához az Elnökség által megállapított ösztöndíjban, de legalább fejenként bruttó 1.400.000,- Ft támogatásban részesülnek.

Az ösztöndíjjal a HUNGART javítani kívánja az alkotómunka feltételeit és támogatni magas színvonalú művek létrehozását.

HUNGART biztosítja annak lehetőségét, hogy az ösztöndíjasok a támogatás időszaka alatt elkészített műveikkel a következő évben, a HUNGART által szervezett, a támogatottak munkáinak megismertetését célzó, "referencia kiállításon" bemutatkozzanak, és alkotásaikat a nyilvánosság elé tárják.

Az ösztöndíjasokkal szerződést kell kötni, az Elnökség által elfogadott feltételekkel.

.

Szociális Támogatási Szabályzat

1/ A HUNGART Felosztási Szabályzata 14.4. pontjában foglalt járulékból az Elnökség döntése szerint évenként megállapított összeg, továbbá a 17.2., a 18.2. és a 19.2. pontok szerinti jogdíjbevétel évenkénti 3%-a a jelen Szabályzatban részletezettek szerint kerül felosztásra.

2/ Az Elnökség az 1/ pont alapján meghatározott összeg terhére a kortárs vizuális alkotók, a képző-, ipar és fotóművészet területén élethivatásszerűen alkotó művészek szociális helyzetén kíván segíteni, az őket tömörítő országos társadalmi és érdekképviseleti szervezetek útján.

3/ Az Elnökség az évente rendelkezésre álló szociális támogatási keret terhére meghívásos pályázatot ír ki, melyre a pályázó szervezeteknek taglétszámuk és tagjaik szociális helyzete bemutatásával, valamint az általuk tervezett támogatási rendszer leírásával lehet pályázni.

A nyertes pályázókkal szerződést kell kötni, az Elnökség által elfogadott részletes feltételekkel, az elszámolási kötelezettség azonban feltétlen alapkövetelmény.

 

Az embléma

A HUNGART emblémája




A HUNGART embléma letöltése különböző formátumokban:

Internetes felhasználásra:
JPG színes (RGB) formátum
JPG fekete-fehér formátum

Nyomdai felhasználásra:
TIF színes (CMYK) formátum
TIF fekete-fehér formátum