Hungart

2.1. A HUNGART célja a képzőművészeti, iparművészeti, ipari tervezőművészeti és fotóművészeti alkotásokkal kapcsolatos szerzői jogok közös kezelése a mindenkor hatályos szerzői jogi törvény alapján, egyesületi tagságra tekintet nélkül, valamint a külföldi közös jogkezelő szervezetekkel kötött kölcsönös, esetenként egyoldalú képviseleti szerződések keretében. Célja továbbá a vizuális alkotóművészek, valamint jogutódaik szerzői jogi védelmének fokozott érvényesítése, mind belföldön, mind külföldön, kiegészítő tevékenységként a kortárs vizuális alkotóművészet támogatása.

A HUNGART a közös jogkezelést nem vállalkozási tevékenységként végzi, tevékenységéből nyereséget nem képez (nonprofit szervezet), a jogkezeléssel elért és az indokolt kezelési költséggel csökkentett bevételét felosztási szabályzata alapján felosztja az érintett jogosultak között.

2.2. A HUNGART feladatai:
- tagjai, azok jogelődei, továbbá a 2.1. pont szerinti alkotóművészek alkotásai másodlagos felhasználásának engedélyezése, a felhasználások figyelemmel kísérése, a felhasználók által fizetendő szerzői díjak beszedése és a jogosultak részére történő kifizetése,
- a tagsági viszony nélküli szerződésekben vállalt feladatok ellátása,
- a követő jogból származó szerzői díjak beszedése és a jogosultak részére kifizetése,
- a szabad felhasználásokat ellentételező jogdíjak (üres képhordozói díj, egyidejű vezetékes továbbközvetítésekért járó jogdíj és a reprográfiai jogdíj), valamint az eredeti műalkotások átruházásakor fizetendő járulékok beszedése és felosztása,
- kapcsolattartás, együttműködés a hasonló feladatokat ellátó bel- és külföldi, valamint nemzetközi szervezetekkel, nemzetközi tanácskozásokon való aktív részvétel,
- a hasonló feladatokat ellátó külföldi szervezetekkel kölcsönös képviseleti szerződések keretében egymás tagjai jogai érvényesítésének előmozdítása, esetenként egyoldalú képviselet vállalása,
- nyilvántartások vezetése az Egyesület által ellátott jogkezelés körébe tartozó művekről és az érintett jogosultakról,
- a közös jogkezelési tevékenységen túl a kortárs vizuális alkotóművészet megismertetése kiállítások szervezése, kiadványok megjelentetése útján, a vizuális alkotóművészek támogatása.

3. A tagsági viszony

3.1. A HUNGART-nak tagja lehet a képző-, ipar-, ipari tervező- és fotóművészet területén alkotó szerző és jogutódai, jogutódként jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet is. A jogi személy jogait képviselője útján gyakorolja. A tagfelvételről az Elnökség a legközelebbi ülésén dönt.

3.1.1. Tag lehet az a szerző, akit az Elnökség a belépési kérelemhez csatolt szakmai önéletrajz és az Egyesülettől kapott szerzői jogdíj alapján a HUNGART tagjai közé felvesz.

A szakmai önéletrajz alapján dönti el az Elnökség, hogy a jelentkező alkotóművészeti munkásságot fejtette-e ki a képző-, ipar-, ipari tervező- vagy fotóművészet területén. A pozitív döntés meghozatalához különösen az alábbiakat kell figyelembe venni:
A jelentkező
- alkotóművészeti főiskolát, egyetemet végzett, akár bel-, akár külföldön és/vagy
- bármely szakmai ösztöndíjban, vagy kitüntetésben részesült és/vagy
- bármely országos, vagy ismertebb helyi alkotóművészeti egyesületnek tagja és/vagy
- bármely ismert kiállításon megjelentek a művei és/vagy
- bármely műve megjelent nyomtatásban, sugárzás útján.

3.1.2. Tag lehet az a jogutód (jogelődönként legfeljebb egy személy), aki a belépési kérelem benyújtását megelőző naptári évben az Elnökség által meghatározandó összeget meghaladó szerzői jogdíjat kapott az Egyesülettől.

3.2. A felvételt nyert szerző, vagy jogutód a
- I. képzőművészeti
- II. iparművészeti, ipari tervező művészeti vagy a
- III. fotóművészeti művészeti területhez tartozik.

A művészeti területhez tartozás a küldöttválasztás, valamint az Elnökség tagjainak megválasztása szempontjából bír jelentőséggel.

3.3. A tagsági viszony megszűnik:
- a tag kilépésével,
- törléssel, azaz a magánszemély tag halála esetén, jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén, illetve ha a tag tagdíjfizetési kötelezettségének az esedékességtől számított hat hónapon belül nem tesz eleget,
- a tag kizárásával.

A tag kilépési szándékát az Elnökség felé írásban köteles bejelenteni. A tagsági viszony az írásbeli bejelentés Elnökséghez történő beérkezésekor (a nyilvántartásból történő törléssel) szűnik meg.

3.4. Az Elnökség a tagok sorából kizárhatja azt, aki az Alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsérti, vagy annak céljait veszélyeztető magatartást tanúsít. Az Elnökség határozata ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Felügyelő Bizottsághoz lehet fordulni, amely azt 30 napon belül köteles elbírálni. E rendelkezés nem érinti a tagnak a határozat bíróság előtt történő megtámadására vonatkozó jogát.

3.5. A kilépett vagy kizárt tag és a HUNGART a tagsági viszony megszűnésekor egymással elszámolnak.

4. A tag jogai és kötelezettségei

4.1. A tag jogai:
- a HUNGART-tal kötött szerződésből fakadó jogok érvényesítése,
- jogosult részt venni a HUNGART tevékenységében, rendezvényein, valamint a küldöttek megválasztásában, ahol egy szavazati joggal rendelkezik,
- a HUNGART bármely tisztségére megválasztható,
- tájékoztatást kérhet a HUNGART tevékenységéről, ezzel kapcsolatban véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet.

4.2. A tag kötelezettségei:
- a HUNGART-tal kötött szerződés eredményességének előmozdítása érdekében minden azzal kapcsolatos adatot és körülményt rendelkezésre kell bocsátania,
- köteles az Alapszabály rendelkezéseit megtartani, vállalt feladatait elvégezni.

5. Szerződéskötés a tagokkal és meghatározott felhasználási jogok gyakorlására jogosultakkal.

5.1. A tagsági jogviszony keletkezésével egyidejűleg szükséges olyan szerződés megkötése, amelyben a tag megbízza a HUNGART-ot meghatározott felhasználási jogainak kezelésével, a szerzői díjak beszedésével. E szerződés általános feltételei a Tagsági Szabályzat mellékletét képezik. A HUNGART azonos tartalmú, tagsági viszony nélküli szerződés megkötését ajánlja fel azon képző-, ipar-, ipari tervező- és fotóművészeknek, valamint jogutódaiknak, akik részére már jogdíjat beszedett és felosztott.

5.2. Szerződést köthetnek a HUNGART-tal olyan természetes vagy jogi személyek is, amelyek a 3.1. pontban felsorolt szerzőkkel vagy azok jogutódaival kötött szerződés alapján valamely felhasználási jog gyakorlására jogosultak. Ez a szerződés tagsági viszonyt nem eredményez. A kollektív jogdíjak felosztásánál az e szerződés alapján beszedett szerzői díjat, mint viszonyítási számot, a szerző vagy jogutódja javára kell figyelembe venni.

6. A HUNGART szervezete

6.1. A HUNGART szervezeti egységei:
- a Küldöttgyűlés,
- az Elnökség,
- a Felügyelő Bizottság,
- a Munkaszervezet

6.2. A Küldöttgyűlés

A HUNGART legfőbb döntéshozó szerve a tagok által hat évre választott küldöttekből álló Küldöttgyűlés.

6.2.1. A HUNGART tagjai minden 10 tag után - művészeti ágak szerint - egy küldöttet választanak.

Amennyiben lemondások, visszahívások vagy halálesetek miatt a Küldöttgyűlés létszáma 20%-nál magasabb arányban csökken, az érintett szakmák tagjai új tagot választanak a küldöttgyűlésbe.

Amennyiben a HUNGART létszáma 20%-nál magasabb arányban nő, minden újabb 10 belépett tag után – a művészeti ágakon belül - az érintett tagok legalább felét kitevő választógyűlés dönt a küldöttek megválasztásáról.

A pótválasztásokra hat hónapon belül kerül sor, s azt az Elnökség hívja össze. A pótlólag megválasztott küldöttek mandátuma a teljes Küldöttgyűlés mandátumának lejártáig szól.

A választási gyűlés akkor határozatképes, ha legalább a tagok 50 %-a + 1 fő jelen van. A meghívónak tartalmaznia kell a határozatképtelenség miatt 8 napon belül megismételt választási gyűlés időpontját. A megismételt választási gyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban előre tájékoztatták.

Megválasztott küldöttnek azt kell tekinteni, aki a választáskor a legtöbb szavazatot kapta.

6.2.2. A küldöttek szükség szerint kötelesek választóik részére végzett munkájukról beszámolni.

A küldöttek, amennyiben nem megfelelően végzik munkájukat, visszahívhatók.
A visszahívás, az új küldött megválasztása a 6.2.1. pont szerint történik.

6.2.3. A Küldöttgyűlés jogosult dönteni a HUNGART tevékenységét érintő valamennyi alapvető ügyben.

A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
• az Alapszabály megállapítása és módosítása,
• a Szervezeti és Működési Szabályzat megállapítása és módosítása
• a Tagsági Szabályzat megállapítása és módosítása
• a HUNGART Elnökségének megválasztása és visszahívása,
• a HUNGART Felügyelő Bizottságának megválasztása és visszahívása,
• a jogdíjak és járulékok felosztási rendszerének jóváhagyása, a Felosztási Szabályzat elfogadása, - amely a HUNGART támogatási politikáját is tartalmazza - és módosítása,
• döntés a támogatási politikával összhangban a jogdíjaknak és a járuléknak a jogosultak érdekében történő felhasználásáról, azok céljairól, az egyes célokat szolgáló keretek forrásáról és arányairól,
• az Elnökség éves szakmai beszámolójának elfogadása,
• a HUNGART éves költségvetésének megállapítása, és az előző évi végrehajtásáról szóló számviteli beszámolónak az elfogadása,
• az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának és feloszlásának kimondása,
• minden olyan kérdés, amelyet a Küldöttgyűlés magához von.

6.2.4. A Küldöttgyűlést évente legalább egy alkalommal kell összehívni olyan időpontban, hogy a költségvetés és az annak végrehajtásáról szóló számviteli beszámoló kellő időpontban elfogadható legyen, valamint akkor is, ha azt a bíróság elrendeli. A Küldöttgyűlést a HUNGART elnöke - akadályoztatása esetén valamely alelnöke - hívja össze, időpont és napirend megjelölésével úgy, hogy a meghívó a küldöttekhez a Küldöttgyűlés időpontja előtt legalább 8 nappal megérkezzék. A meghirdetetthez képest új napirendi pontot a Küldöttgyűlés többségi döntésével lehet megtárgyalni. Össze kell hívni a Küldöttgyűlést akkor is, ha azt az Elnökség tagjainak többsége, vagy a küldöttek egyharmada - az ok és a cél megjelölésével - kéri.

6.2.5. A Küldöttgyűlés határozatképes, ha ülésein a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + 1 fő jelen van.

A határozatképtelenség miatt azonos napirenddel 8 napon belül ismételten összehívott Küldöttgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Erre a körülményre a küldöttek figyelmét már a meghívóban fel kell hívni.

A Küldöttgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza. A Küldöttgyűlés bármely ügyben titkos szavazást rendelhet el. Szavazategyenlőség esetén az ülést levezető elnök szavazata dönt. Titkos szavazás esetén a szavazást mindaddig folytatni kell, ameddig eredmény nem születik.

Az ülést az Elnökség elnöke - akadályoztatása esetén valamely alelnöke - vezeti.

6.2.6. A Küldöttgyűlésen jelenlévő tagok kétharmadának szavazata szükséges:
• az Alapszabály megállapításához és módosításához,
• a jogdíjak és járulék felosztási rendszerének (a Felosztási Szabályzat) jóváhagyásához, módosításához
• az Egyesület működéséről az éves mérleg és számviteli beszámoló elfogadásához
• az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának és feloszlásának kimondásához.

6.2.7. A Küldöttgyűlés lefolyásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Küldöttgyűlés által felkért két küldött és a levezető elnök hitelesít, és amely a jelenlévők névsorát, aláírását, a közgyűlés lényeges mozzanatait, a hozott határozatok teljes szövegét is tartalmazza.

7. Az Elnökség

7.1. A 8 fős Elnökségnek a három művészeti terület létszámarányát kifejezően 4 képző-, 2 ipar- és 2 fotóművész tagja van. Ez az arány a mindenkori taglétszám összetételét és a három művészeti terület jogdíjbevételének arányát kell tükrözze. A tagokat a Küldöttgyűlés hatévi időtartamra választja meg. A tagok újraválaszthatók.

7.2. Az Elnökség tagjai sorából elnököt és két alelnököt választ úgy, hogy mind a három művészeti terület képviselve legyen.

7.3. Az Elnökség a szükséghez képest tartja üléseit, de legalább évente kétszer. Az ülést az elnök - akadályoztatása esetén valamely alelnök - hívja össze, a napirend megjelölésével úgy, hogy a meghívó kézhezvétele és az ülés időpontja között legalább 8 nap legyen. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, szavazattöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

7.4. Az Elnökség határozatképes, ha az ülésen legalább a tagok fele + egy fő jelen van. Határozatképtelenség esetén az azonos napirenddel legalább 8 és legfeljebb 15 napon belül összehívott ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről az eredeti meghívóban a meghívottakat előre tájékoztatták.

7.5. Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
- a tagfelvétel, valamint a kilépés tudomásulvétele,
- a HUNGART tevékenységének irányítása,
- a kölcsönös és az egyoldalú képviseleti szerződések megkötésének jóváhagyása,
- az éves szerzői díj tarifák megállapítása,
- a Küldöttgyűlés által megállapított keretek között a jogdíjaknak és járuléknak a jogosultak
érdekében történő felhasználása,
- a kezelési költség meghatározása,
- minden olyan kérdés, amely nem tartozik más testület vagy tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe.

7.6. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt a levezetőelnök és két, az ülésen választott elnökségi tag hitelesíti.

7.7. Az Elnökség tagjai költségtérítési átalányban részesülhetnek, melynek mértékét az éves költségvetés állapítja meg.

8. Az elnök és az alelnökök

8.1. Az Elnökség ülései közt a Munkaszervezet tevékenységét az elnök irányítja, így feladat- és hatáskörébe tartozik:
- a munkáltatói jogok gyakorlása,
- a munkavégzésre irányuló egyéb szerződések megkötése,
- a HUNGART feladatkörébe tartozó szerződések megkötése,
- a perek megindítása,
- a kül- és belföldi szervezetekkel megállapodások megkötése.

8.2. Az elnök tartós akadályoztatása esetén az alelnökök gyakorolják a 8.1. pontban foglalt hatásköröket.

9. A Felügyelő Bizottság

9.1. A Felügyelő Bizottság három tagját a Küldöttgyűlés választja meg hat évi időtartamra. A tagok újraválaszthatók.

9.2. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a HUNGART szabályszerű működését és gazdálkodását. Jogosult a HUNGART működése során keletkezett valamennyi iratba betekinteni, a választott testületektől és a munkaszervezettől tájékoztatást kérni, az Egyesület ülésein tanácskozási joggal részt venni. A testületek elé terjesztett fontosabb jelentéseket, előterjesztéseket a Felügyelő Bizottságnak véleményezésre meg kell küldeni. A Felügyelő Bizottság célvizsgálatot folytathat, ha az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyeztetve látja. Vizsgálatainál külső szakértőket is igénybe vehet. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer beszámol tapasztalatairól a Küldöttgyűlésnek.

A Felügyelő Bizottság működésének módjára az Elnökség működési szabályai az irányadóak.

A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekmény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, avagy a vezető tisztviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

9.3. A Felügyelő Bizottság szükség szerint ülésezik, határozatképességéhez legalább két tagjának jelenléte szükséges. Ügyrendjét maga állapítja meg, tagjai közül maga választ elnököt. Tagjai költségtérítés átalányban részesülhetnek, amelynek mértékét az éves költségvetés állapítja meg.

10. A Munkaszervezet

A Munkaszervezet feladata az Egyesület hatályos szabályzataiban foglalt feladatok és a testületi határozatok végrehajtása. A részletes szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

11. Képviselet

A HUNGART-ot az Elnökség elnöke - akadályoztatása esetén valamely alelnöke - képviseli. Banki utalványozásra első helyen kizárólag az Elnök, vagy valamely alelnök, második helyen pedig a Munkaszervezet valamely erre felhatalmazott tagja együttesen jogosult.

12. A HUNGART gazdálkodása

A HUNGART alapcél szerinti bevétele a közös jogkezelésből származó jogdíjak és járulékok.

A HUNGART működésével kapcsolatos költségeket a tagdíjakból, valamint a jogdíjakból és járulékokból levont, kezelési költségből kell fedezni. A részletszabályokat a Felosztási Szabályzat tartalmazza.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak kiegészítő jelleggel, céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A gazdálkodás során elért eredményt csak a közös jogkezelési tevékenység kezelési költségeinek csökkentésére használja fel.

13. Egyéb rendelkezések

13.1. A HUNGART által meghirdetett pályázatokon nem vehetnek rész az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai, tisztségviselésük alatt, valamint annak megszűntétől számított egy évig.

13.2. A testületi szervek üléseiről felvett jegyzőkönyvet oly módon kell elkészíteni, hogy abból a hozott döntések tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók, és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A jegyzőkönyveket, bennük a határozatokat időrendben lerakva az Egyesület irattárában, meg kell őrizni.

13.3. A testületi szervek döntéseiről az érintetteket 15 napon belül írásban kell értesíteni, melyért az elnök felelős, és melyet köteles igazolható módon teljesíteni. Ezen iratokat az Egyesület irattárában kell megőrizni, időrendi sorrendben lefűzve.

13.4. Az Egyesület működéséről, illetőleg szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint a nyilvánosságot érintő egyéb döntéseiről a honlapján – www.hungart.org – tájékoztatja a nyilvánosságot.

14. A HUNGART megszűnése, megszüntetése

A HUNGART megszűnik, ha a feloszlást vagy az egyesülést más egyesülettel a Küldöttgyűlés kimondja, határozva egyben a vagyonnak az adott évben érvényes felosztási szabályok alapján történő felosztásáról is, továbbá, ha a bíróság feloszlatja, megszünteti, illetve megszűnését megállapítja.

15. Záró rendelkezések

Minden olyan kérdésben, amelyben az Alapszabály nem intézkedik, a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Budapest, 2012. február 29.

Sárkány Győző elnök

Ellenjegyezte és igazolja, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel ezen dokumentum módosításai alapján hatályos tartalmának:

Dr.Győri Erzsébet
ügyvéd