Mit jelent a szabad felhasználás és mikor lehetséges a képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások szabad felhasználása?

Magyarországon a szerzői jogok a szerző életében és a halálát követő évtől számított 70 évig részesülnek védelemben, a 70 év elteltével az alkotások már szabadon felhasználhatók.

A szerzői jogi szempontból még védett művek szabad felhasználásáról akkor beszélünk, amikor a felhasználó a jogszabály felhatalmazása alapján – és csakis ilyen esetekben!! – a már nyilvánosságra hozott alkotásokat engedély és jogdíjfizetés nélkül felhasználhatja. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) általában akkor teszi lehetővé a szabad felhasználást, ha az közérdeket szolgál, vagy valamilyen egyéb fontos cél elérését teszi lehetővé.

A szabad felhasználásról az Szjt. 33. – 41. és 68-69.§-ai rendelkeznek.

„Szjt. 33. § (2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.”

33. § (3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.”

A szabad felhasználás törvényben foglalt esetei

• látkép: a szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe;
• kiállítási katalógus: eredeti művek kiállítása esetén, az esemény népszerűsítésének céljából, amennyiben jövedelemszerzési, vagy jövedelemfokozási célt közvetve sem szolgál;
• aukciós katalógus: eredeti művek műkereskedő közreműködésével történő adás-vétele kapcsán, az esemény népszerűsítésének céljából, amennyiben jövedelemszerzési, vagy jövedelemfokozási célt közvetve sem szolgál;
• napi híradás: napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon többszörözhetők;
• iskolai oktatás, tudományos kutatás: képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen;
• tudományos ismeretterjesztő előadás, továbbá iskolai oktatás céljára: képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint a fotóművészeti alkotás a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül felhasználható (szemléltetés);
• magáncélú másolás: természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja;
• közgyűjteményben őrzött mű kiállításához: nincs szükség a szerző beleegyezésére és azért a szerzőt díjazás sem illeti meg.

A szerzői jogi törvény tartalmaz még további szabad felhasználási eseteket is (pl. bizonyos szervezetek – könyvtárak, levéltárak – saját célú másolása, fogyatékos személyek által történő felhasználások stb.), itt csak a leggyakoribb eseteket soroltuk fel.

Itt kell még azt is rögzítenünk, hogy az idézés a legismertebb általában szabad felhasználási eset, de a képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások esetében ezt a törvény tiltja!

A HUNGART díjszabása által lehetővé tett díjfizetés nélküli felhasználási esetek

• online felhasználás az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
  • a szolgáltató a felhasználással nem ér el bevételt, és a felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja
  • a szolgáltató – a hozzáférést biztosító helyek számától függetlenül – összesen legfeljebb tíz művet tesz lehívásra hozzáférhetővé;
  • a szolgáltató a műveket olyan műszaki feltételekkel teszi lehívásra hozzáférhetővé, amely az átlagos felhasználó számára csupán azok érzékelését teszi lehetővé, a letöltésüket (tartós másolatkészítést) azonban nem;
  • a szolgáltató a felhasználás megkezdését megelőzően a HUNGART-tal felhasználási szerződést köt, és annak feltételeit a felhasználási szerződés tartama alatt mindvégig hiánytalanul teljesíti.

Ha a képző-, ipar- vagy fotóművész (illetve ezen személyek csoportja, szervezete) kizárólag saját, vagy tagjai művét/műveit teszi lehívásra hozzáférhetővé, jogdíjat nem kell fizetnie. Célszerű ezen felhasználást a HUNGART-nak bejelenti, és a változásokról is tájékoztatni