Mit jelent a szabad felhasználás és mikor lehetséges a képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások szabad felhasználása?
Magyarországon a szerzői jogok a szerző életében és a halálát követő évtől számított 70 évig részesülnek védelemben, a 70 év elteltével az alkotások már szabadon felhasználhatók.
A szerzői jogi szempontból még védett művek szabad felhasználásáról akkor beszélünk, amikor a felhasználó a jogszabály felhatalmazása alapján – és csakis ilyen esetekben!! – a már nyilvánosságra hozott alkotásokat engedély és jogdíjfizetés nélkül felhasználhatja. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) általában akkor teszi lehetővé a szabad felhasználást, ha az közérdeket szolgál, vagy valamilyen egyéb fontos cél elérését teszi lehetővé.
A szabad felhasználásról az Szjt. 33. – 41. és 68-69.§-ai rendelkeznek.
„Szjt. 33. § (2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.”
- § (3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.”
A szabad felhasználás törvényben foglalt esetei
- látkép: a szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe;
- kiállítási katalógus: eredeti művek kiállítása esetén, az esemény népszerűsítésének céljából, amennyiben jövedelemszerzési, vagy jövedelemfokozási célt közvetve sem szolgál;
- aukciós katalógus: eredeti művek műkereskedő közreműködésével történő adás-vétele kapcsán, az esemény népszerűsítésének céljából, amennyiben jövedelemszerzési, vagy jövedelemfokozási célt közvetve sem szolgál;
- napi híradás: napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon többszörözhetők;
- iskolai oktatás, tudományos kutatás: képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen;
- tudományos ismeretterjesztő előadás, továbbá iskolai oktatás céljára: képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint a fotóművészeti alkotás a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül felhasználható (szemléltetés);
- magáncélú másolás: természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja;
- közgyűjteményben őrzött mű kiállításához: nincs szükség a szerző beleegyezésére és azért a szerzőt díjazás sem illeti meg.
A szerzői jogi törvény tartalmaz még további szabad felhasználási eseteket is (pl. bizonyos szervezetek – könyvtárak, levéltárak – saját célú másolása, fogyatékos személyek által történő felhasználások stb.), itt csak a leggyakoribb eseteket soroltuk fel.
Itt kell még azt is rögzítenünk, hogy az idézés a legismertebb általában szabad felhasználási eset, de a képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások esetében ezt a törvény tiltja!
A HUNGART díjszabása által lehetővé tett díjfizetés nélküli felhasználási esetek
- online felhasználás az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
- a szolgáltató a felhasználással nem ér el bevételt, és a felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja
- a szolgáltató – a hozzáférést biztosító helyek számától függetlenül – összesen legfeljebb tíz művet tesz lehívásra hozzáférhetővé;
- a szolgáltató a műveket olyan műszaki feltételekkel teszi lehívásra hozzáférhetővé, amely az átlagos felhasználó számára csupán azok érzékelését teszi lehetővé, a letöltésüket (tartós másolatkészítést) azonban nem;
- a szolgáltató a felhasználás megkezdését megelőzően a HUNGART-tal felhasználási szerződést köt, és annak feltételeit a felhasználási szerződés tartama alatt mindvégig hiánytalanul teljesíti.
Ha a képző-, ipar- vagy fotóművész (illetve ezen személyek csoportja, szervezete) kizárólag saját, vagy tagjai művét/műveit teszi lehívásra hozzáférhetővé, jogdíjat nem kell fizetnie. Célszerű ezen felhasználást a HUNGART-nak bejelenti, és a változásokról is tájékoztatni