Wehner Tibor: DROZSNYIK ISTVÁN Drozsnyik István (1951) képzőművész, performer és költő – fotós, forgatókönyvíró, filmrendező és még annyi más – zavarba ejtőn sokrétű, összetett, komplexitása révén a magyar művészetben egyedülálló, hallatlanul impulzív művészeti tevékenysége autonóm, különösségekben játszó művészeti tartomány. Ugyanakkor integratív, a kor kihívásaira érzékenyen és hitelesen reflektáló, összegző jellegű és érvényű művészeti jelenség is.…
Szeifert Judit: BAKSAI JÓZSEF Baksai József (1957) művészetének kulcsszava a dualitás, a kettősség. Ez megnyilvánul egyrészt alkotói módszerében, az ábrázolt témákban és az alkalmazott technikákban egyaránt. Képtárgyai között megtalálhatók az antik mitológia szereplői, az ókori történetekre utaló motívumok, illetve az Ó- és Újszövetség alakjai is. Az állatok is kezdetektől fogva, hol mellékalakjai, hol főszereplői képeinek,…
Novotny Tihamér: AKNAY JÁNOS Aknay János (1949) szentháromsága egyrészt az Ő Szentendréjének álmokban járó, égi fényekben fürdő és emlékekbe mártózó síkintarziás, szerkezetes építmény-díszletei; másrészt éteri angyal- és emberikonjai, ikonféleségei; harmadrészt Krisztusai, szentjei és evangéliumi történetei által oszcillálódik egy végtelenül gazdag, egyszerre ultramodern és ókonzervatív formavilágú szakrális egésszé. Kép-univerzuma tehát, akár egy tökéletes animáció: átlelkesült állóképek…
Fehér Dávid: MÉHES LÁSZLÓ Méhes László (1944) művészete folytonos megújulást mutat, a festészet szerepét, kereteit és határait kutatja, számot vet a festészet jelenével és sorsával, és az európai művészet- és kultúrtörténet tradícióival, sajátosan párosítva a hagyománytiszteletet az avantgárdra jellemző kísérletező attitűddel. A fotórealizmus egyik kelet-európai úttörőjeként pedig immár maga is ennek a komplex művészettörténeti hagyománynak…
Tolnai Ottó: NÁDLER ISTVÁN Nádler István (1938) műveiben egyetlen kompozícióvá ötvözi az őt érő, különböző inspiratív impulzusokat. A feketebácsi környezet, Malevics szuprematizmusa, a konstruktivizmus, a szürrealizmus, az informel, a harde-edge, valamint a magyar népművészet motívumai, az európai klasszikus zene (Bach, Schubert, Debussy) és a tradicionális távol-keleti zenék hatnak termékenyen művészetére. Metaforikus kifejező ereje és motívumai,…
Feher Dávid: Lakner László Lakner László (1936) bizonyos művei köthetők a szürnaturalizmushoz, a pop arthoz, a fotórealizmushoz, a konceptualizmushoz, a szkripturális informel festészethez. Majd az oldottan geometrikus, gyakran betű- és szövegalapú festőiség válik egyre hangsúlyosabbá művészetében. Oeuvre-jében találhatók a táblaképek mellett szobrok, rajzok, sokszorosított grafikák, könyvobjektek, installációk, vizuális költemények, szövegművek, performanszok, fotóalapú alkotások, experimentális filmek.…
Szeifert Judit: GAÁL JÓZSEF Gaál József (1960) sokrétű, műfajokat átható művészete absztrakciós módszerekben is gazdag. Stilizáltnak tűnő ábrázolásai árnyalt jellemrajzok. Műveinek előadásmódja, alkalmazott képi eszközei általában groteszkek. Művészetének fontos vonása múlttal való intenzív kapcsolata. Ősi rítusok világába vezető magánmitologikus univerzumát pusztulásformákból és rombolással építi. Archaizálása transzcendentális és metafizikus tartalmakkal telítődik.Ár: 3.500,- FtMegrendelés
Lóska Lajos: REGŐS ISTVÁN Regős István (1954) figurális, látványelemekből építkező, de nem a látványfestészethez kapcsolódó posztmodern gyökerű egyéni piktúrája számtalan elemből tevődik össze. Egyszerre szürreális, neoprimitív, historizáló és eklektikus, de idézőjelbe téve felhasználja a giccs, a népművészet elemeit is. Sajátosan autonóm, jó értelemben vetten lokális kifejezésmód az övé, amelynek lényege, hogy a tradíció újragondolása révén…
Wehner Tibor: PRUTKAY PÉTER Prutkay Péter (1947) egykori grafikusművész objektjein 2006 óta egyre inkább a 20-21. századi új világ jelenségei összpontosulnak. Emellett megidézi az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc szereplőit, a kommunista rendszer sötét korszakának véres kezű diktátorait, a szocializmus évtizedeinek embertelen történéseit és bizarr viszonyait is, majd 2013–2014-ben az I. világháború kirobbanásának 100. évfordulója inspirálta…
Bódi Kinga: FEHÉR LÁSZLÓ Fehér László (1953) festészete olyan figuratív festészet, amely realista látásmódon alapszik, ám nem sorolható művészettörténeti irányzatokhoz – attitűdje egy sajátos, „kategóriákon kívüli realizmusként” jellemezhető. Festményein gyakran konfrontálja a realista módon leképezett motívumokat reduktív, monokróm felületekkel, melyek mintha az időben és/vagy a térben „elfedett”, láthatatlan, mégis jelenlévő valóságra utalnának.Ár: 3.500,- FtMegrendelés
Szeifert Judit: SZURCSIK JÓZSEF Szurcsik József (1959) alkotói folyamatát műfajilag nem lehet egyetlen kategória kereti közé szorítani. Leginkább a képzőművész meghatározás alkalmazható munkásságára, ő is annak vallja magát. Festészete mellett ugyanolyan hangsúlyos grafikai, sőt az utóbbi években szobrászati tevékenysége is, de számos jelentős összművészeti akción és eseményen vett részt performanszaival.Ár: 3.500,- FtMegrendelés
Wehner Tibor: HARASZTŸ ISTVÁN Harasztÿ István (1934) mobilszobrai és újabban készülő mozdulatlan, de esetenként megmozdítható síkplasztikái egyaránt a konstruktív-geometrikus stílusáramlatba illeszthetők. Ugyanakkor a formateremtés leleményességét tükröző, játékos alkotások, amelyek éppúgy nem mellőzik a humort, az iróniát vagy a dekorativitást, mint a példázatszerű tartalmi utalásokat.Ár: 3.500,- FtMegrendelés
