Wehner Tibor: KOVÁCS PÉTER BALÁZS Kovács Péter Balázs (1955) a legkülönbözőbb alkotóterületek, a legváltozatosabb művészi kifejezések szféráiban is otthonosan mozog. Magabiztosan kalandozik a síkban – az illuzionisztikus terekben –, és a valóságos szabad térségekben is, az anyagok és technikák, a kivitelezési metódusok számtalan változatát mesteri módon alkalmazza, különböző műfajok, műformák és műnemek kísérletező szellemű alkotójaként…
Wehner Tibor: TUZSON-BERCZELI PÉTER Tuzson-Berczeli Péter (1966) munkái a 20. században erőteljessé, és a magyar művészetben is meghatározóvá vált, expresszionista áramlathoz, s annak is elsősorban absztrakt, a szín kifejező erejére koncentráló ágazatához illeszkednek. Motívumai olykor az őskori barlangrajzok mágikus célzatú festményeit, az északi sziklarajzok formavilágát hívják segítségül. Különös formakincs és érzéki, izzó színvilág jellemzi háromévtizedes…
Hemrik László: KELECSÉNYI CSILLA Kelecsényi Csilla életművében búvópatakként bukkannak fel a régi élmények, anyagok és jelentések, s mindez fokozott önreflexióra, az alkotásaival és önmagával való még őszintébb szembenézésre ösztönzi. A létezés értő és érző megtapasztalása a tét, illetve annak artisztikummá formálása, amelyhez jól strukturált rendszereken és taktilis gesztusok sokaságán keresztül visz az út. Ez Kelecsényi…
Lóska Lajos: MOLNÁR PÉTER Molnár Péter (1943) egész eddigi életműve a variációk, az árnyalatok, az apró eltérések, a részletek meditatív megidézéséről szól. Az indulást meghatározó kő- és kagylóábrázolásokat követően a pont, majd a betű válik domináns építőelemmé képein. Művészetében az a leglebilincselőbb, hogy minimálisnak tűnő, mégis filozófiai mélységű programját maximális igényességgel, kevés eszközzel sokat kifejezve…
Nátyi Róbert: HÉRICS NÁNDOR Hérics Nándor (1956) a hetvenes évek elejétől megannyi művészeti ágat ötvöző munkássága a festészettől a szobrászatig, a könyv- és plakáttervezésig, illetve a tárgyalkotó tevékenységig, a tipográfiáig és designig, a street artig a képzőművészet szinte valamennyi területét magában foglalja. A pályakezdéstől napjainkig, munkásságának alapsajátossága a különböző műfajok közötti határvonalak tudatos átlépése, vegyítése,…
Szeifert Judit: BENES JÓZSEF Benes József (1930–2017) egyéni hangú, sajátos látványvilágú művészetet hozott létre, aminek továbbfejlesztésén egész életében munkálkodott. Minden munkájában a fizikai világ, a társadalmi és globális problémák által kialakuló gátak, határok, béklyók, az emberi szorongások kerülnek megjelenítésre, de mindez a féktelen szabadságvágy, a megalkuvás nélküli alkotói attitűd segítségével. Így ebben a kettősségben fogannak…
D. Udvary Ildikó: RÉNYI KRISZTINA Rényi Krisztina (1956) az autonóm grafikai műveivel párhuzamosan készíti rendkívül igényes, itthon és külföldön is nagyra értékelt illusztrációit. Illusztrációs nyelvezetében felfedezhetők folklorisztikus, misztikus elemek, kompozícióit az intenzív, életteli színvilág, a bravúros rajzkészség és az organikus képépítés természetessége jellemzi. Számára az illusztráció önálló képzőművészeti értéke nem kétséges, alkotótevékenységét nem terhelik hierarchikus…
P. Szabó Ernő: OLAJOS GYÖRGY Olajos György (1953) a színek méltóságát szeretné visszaadni. A színek, a hangok, az értékek devalválódnak a mai információözönben, ezért az eredethez, a világ felfedezésének csodájához szeretne minket képeivel visszavezetni. Azt kutatja, hogy pusztán két szín viszonya, azoknak a „belső tartalmai” miként állíthatók a művészi kifejezés szolgálatába. Ezeknek a „tévelygéseinknek” a…
Wehner Tibor: DROZSNYIK ISTVÁN Drozsnyik István (1951) képzőművész, performer és költő – fotós, forgatókönyvíró, filmrendező és még annyi más – zavarba ejtőn sokrétű, összetett, komplexitása révén a magyar művészetben egyedülálló, hallatlanul impulzív művészeti tevékenysége autonóm, különösségekben játszó művészeti tartomány. Ugyanakkor integratív, a kor kihívásaira érzékenyen és hitelesen reflektáló, összegző jellegű és érvényű művészeti jelenség is.…
Szeifert Judit: BAKSAI JÓZSEF Baksai József (1957) művészetének kulcsszava a dualitás, a kettősség. Ez megnyilvánul egyrészt alkotói módszerében, az ábrázolt témákban és az alkalmazott technikákban egyaránt. Képtárgyai között megtalálhatók az antik mitológia szereplői, az ókori történetekre utaló motívumok, illetve az Ó- és Újszövetség alakjai is. Az állatok is kezdetektől fogva, hol mellékalakjai, hol főszereplői képeinek,…
Novotny Tihamér: AKNAY JÁNOS Aknay János (1949) szentháromsága egyrészt az Ő Szentendréjének álmokban járó, égi fényekben fürdő és emlékekbe mártózó síkintarziás, szerkezetes építmény-díszletei; másrészt éteri angyal- és emberikonjai, ikonféleségei; harmadrészt Krisztusai, szentjei és evangéliumi történetei által oszcillálódik egy végtelenül gazdag, egyszerre ultramodern és ókonzervatív formavilágú szakrális egésszé. Kép-univerzuma tehát, akár egy tökéletes animáció: átlelkesült állóképek…
Fehér Dávid: MÉHES LÁSZLÓ Méhes László (1944) művészete folytonos megújulást mutat, a festészet szerepét, kereteit és határait kutatja, számot vet a festészet jelenével és sorsával, és az európai művészet- és kultúrtörténet tradícióival, sajátosan párosítva a hagyománytiszteletet az avantgárdra jellemző kísérletező attitűddel. A fotórealizmus egyik kelet-európai úttörőjeként pedig immár maga is ennek a komplex művészettörténeti hagyománynak…
