Tolnai Ottó: NÁDLER ISTVÁN Nádler István (1938) műveiben egyetlen kompozícióvá ötvözi az őt érő, különböző inspiratív impulzusokat. A feketebácsi környezet, Malevics szuprematizmusa, a konstruktivizmus, a szürrealizmus, az informel, a harde-edge, valamint a magyar népművészet motívumai, az európai klasszikus zene (Bach, Schubert, Debussy) és a tradicionális távol-keleti zenék hatnak termékenyen művészetére. Metaforikus kifejező ereje és motívumai,…
Feher Dávid: Lakner László Lakner László (1936) bizonyos művei köthetők a szürnaturalizmushoz, a pop arthoz, a fotórealizmushoz, a konceptualizmushoz, a szkripturális informel festészethez. Majd az oldottan geometrikus, gyakran betű- és szövegalapú festőiség válik egyre hangsúlyosabbá művészetében. Oeuvre-jében találhatók a táblaképek mellett szobrok, rajzok, sokszorosított grafikák, könyvobjektek, installációk, vizuális költemények, szövegművek, performanszok, fotóalapú alkotások, experimentális filmek.…
Szeifert Judit: GAÁL JÓZSEF Gaál József (1960) sokrétű, műfajokat átható művészete absztrakciós módszerekben is gazdag. Stilizáltnak tűnő ábrázolásai árnyalt jellemrajzok. Műveinek előadásmódja, alkalmazott képi eszközei általában groteszkek. Művészetének fontos vonása múlttal való intenzív kapcsolata. Ősi rítusok világába vezető magánmitologikus univerzumát pusztulásformákból és rombolással építi. Archaizálása transzcendentális és metafizikus tartalmakkal telítődik.Ár: 3.500,- FtMegrendelés
Lóska Lajos: REGŐS ISTVÁN Regős István (1954) figurális, látványelemekből építkező, de nem a látványfestészethez kapcsolódó posztmodern gyökerű egyéni piktúrája számtalan elemből tevődik össze. Egyszerre szürreális, neoprimitív, historizáló és eklektikus, de idézőjelbe téve felhasználja a giccs, a népművészet elemeit is. Sajátosan autonóm, jó értelemben vetten lokális kifejezésmód az övé, amelynek lényege, hogy a tradíció újragondolása révén…
Wehner Tibor: PRUTKAY PÉTER Prutkay Péter (1947) egykori grafikusművész objektjein 2006 óta egyre inkább a 20-21. századi új világ jelenségei összpontosulnak. Emellett megidézi az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc szereplőit, a kommunista rendszer sötét korszakának véres kezű diktátorait, a szocializmus évtizedeinek embertelen történéseit és bizarr viszonyait is, majd 2013–2014-ben az I. világháború kirobbanásának 100. évfordulója inspirálta…
Bódi Kinga: FEHÉR LÁSZLÓ Fehér László (1953) festészete olyan figuratív festészet, amely realista látásmódon alapszik, ám nem sorolható művészettörténeti irányzatokhoz – attitűdje egy sajátos, „kategóriákon kívüli realizmusként” jellemezhető. Festményein gyakran konfrontálja a realista módon leképezett motívumokat reduktív, monokróm felületekkel, melyek mintha az időben és/vagy a térben „elfedett”, láthatatlan, mégis jelenlévő valóságra utalnának.Ár: 3.500,- FtMegrendelés
Szeifert Judit: SZURCSIK JÓZSEF Szurcsik József (1959) alkotói folyamatát műfajilag nem lehet egyetlen kategória kereti közé szorítani. Leginkább a képzőművész meghatározás alkalmazható munkásságára, ő is annak vallja magát. Festészete mellett ugyanolyan hangsúlyos grafikai, sőt az utóbbi években szobrászati tevékenysége is, de számos jelentős összművészeti akción és eseményen vett részt performanszaival.Ár: 3.500,- FtMegrendelés
Wehner Tibor: HARASZTŸ ISTVÁN Harasztÿ István (1934) mobilszobrai és újabban készülő mozdulatlan, de esetenként megmozdítható síkplasztikái egyaránt a konstruktív-geometrikus stílusáramlatba illeszthetők. Ugyanakkor a formateremtés leleményességét tükröző, játékos alkotások, amelyek éppúgy nem mellőzik a humort, az iróniát vagy a dekorativitást, mint a példázatszerű tartalmi utalásokat.Ár: 3.500,- FtMegrendelés
Sinkovits Péter: FÖLDI PÉTER Földi Péter (1949) művészete a magyar földből sarjad, abból a Nógrád megyei faluból, Somoskőújfaluból, ahol, több mint 60 éve éli életét. A művész így vall erről: „Azokat a dolgokat festem azóta is, amelyekkel együtt élek egész gyermekkorom óta. Azt hiszem, egy faluból is meg lehet ítélni a világot. Számomra a szülőfalum…
Wehner Tibor: M. NOVÁK ANDRÁS M. Novák András (1944) művészete a világos festői beszéd művészete. Az alkotó nem terheli meg a jelenségeket és a dolgokat szimbolikus áttételekkel. Pontosan megidéz, gyakran magukat a legközismertebb jelképeket alkalmazza, illetve állítja műveinek fókuszába. Képeinek kifejezése, provokatív manifesztuma a reális hivatkozások és a szabad elvonatkoztatások szintézise.Ár: 3.500,- FtMegrendelés
Szeifert Judit: SZEMADÁM GYÖRGY Szemadám György (1947) művészi attitűdjének két alappillére a természettel való intenzív kapcsolata, valamint az időhöz, a múlthoz való, olykor archaizáló viszonya. Jelen kötet ebből a két aspektusból vizsgálja eddigi művészeti tevékenységét, a mostanáig elkészült képzőművészeti alkotásait, az azokból összeálló műcsoportokat, valamint a tematikai szálakat elemezve, és az előbb említett nézőpontok szerint…
Radnóti Sándor: Kalmár János Kalmár János (1952) absztrakciója nemcsak a formára vonatkozik. Alakjai nem egy embert ábrázolnak, nem férfit vagy nőt, s nem is egy típust, hanem az embert. Azok a mozdulatok, amelyeket ábrázol, teljesen általánosak: mindenki lehajtja, fölemeli a fejét, visszanéz stb. Az absztrakció vertikalizáló iránya, az alakok fölfelé nyújtózása ingatag kiszolgáltatottságot hoz létre,…
