Mit jelent a szabad felhasználás és mikor lehetséges a képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások szabad felhasználása?

Magyarországon a szerzői jogok a szerző életében és a halálát követő évtől számított 70 évig részesülnek védelemben, a 70 év elteltével az alkotások már szabadon felhasználhatók.

A szerzői jogi szempontból még védett művek szabad felhasználásáról akkor beszélünk, amikor a felhasználó a jogszabály felhatalmazása alapján – és csakis ilyen esetekben!! – a már nyilvánosságra hozott alkotásokat engedély és jogdíjfizetés nélkül felhasználhatja. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) általában akkor teszi lehetővé a szabad felhasználást, ha az közérdeket szolgál, vagy valamilyen egyéb fontos cél elérését teszi lehetővé.

A szabad felhasználásról az Szjt. 33. – 41. és 68-69.§-ai rendelkeznek.

„Szjt. 33. § (2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.”

33. (3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.”

A szabad felhasználás törvényben foglalt esetei

• idézés: a mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
• kritika, ismertetés, karikatúra: a művet bárki felhasználhatja

1. 1. a) a forrás, valamint az ott megjelölt szerző feltüntetésével kritika vagy ismertetés céljából, illetve
   2. b) a mű felidézése, valamint humor vagy gúny kifejezése útján, karikatúra, paródia vagy stílusutánzat (pastiche) céljából

A felhasználás során az eredeti műből való átvételre a cél által indokolt terjedelemben kerülhet sor.

• adatbányászat: a műveken végzett szöveg- és adatbányászathoz szükséges többszörözés, ha

1. 1. a) a felhasználással érintett műhöz jogszerűen fértek hozzá,
   2. b) a jogosult a szabad felhasználás ellen előzetesen, megfelelő módon – az elektronikus úton nyilvánosan hozzáférhetővé tett tartalom esetében géppel olvasható formában – nem tiltakozott, és

1. 1. c) a szöveg- és adatbányászathoz szükséges másolatok megőrzésére kizárólag a szöveg- és adatbányászat céljából szükséges ideig kerül sor.

• kutatóhelyek és kulturális örökségvédelmi intézmények által műveken tudományos kutatás céljából végzett szöveg- és adatbányászathoz szükséges többszörözés, feltéve, hogy
• a) a felhasználást végző személy az érintett műhöz jogszerűen fért hozzá,

1. 1. b) a szabad felhasználás keretében létrejött másolatok megfelelő biztonsági szinten vannak tárolva, és
   2. c) megőrzésükre tudományos kutatás céljából kerül sor.

Az adatbányászat alapján létrejött többszörözött példányokat a felhasználásra jogosított személyek

1. 1. a) az érintett kutatási együttműködés keretei között, vagy
   2. b) a tudományos mű szakmai értékelése céljából

személyek egy zárt csoportja számára lehívásra hozzáférhetővé tehetik, feltéve, hogy ez a felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. A nyilvánossághoz közvetítés kizárólag az itt meghatározott célhoz szükséges mértékben és ideig állhat fenn.

• látkép: a szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe;
• kiállítási katalógus: eredeti művek kiállítása esetén, az esemény népszerűsítésének céljából, amennyiben jövedelemszerzési, vagy jövedelemfokozási célt közvetve sem szolgál;
• aukciós katalógus:eredeti művek műkereskedő közreműködésével történő adás-vétele kapcsán, az esemény népszerűsítésének céljából, amennyiben jövedelemszerzési, vagy jövedelemfokozási célt közvetve sem szolgál;
• napi híradás: napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon többszörözhetők;
• iskolai oktatás, tudományos kutatás: képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekébeniskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen;
• tudományos ismeretterjesztő előadás, továbbá iskolai oktatáscéljára: képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint a fotóművészeti alkotás a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül felhasználható (szemléltetés);
• magáncélú másolás: természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja;
• közgyűjteményben őrzött mű kiállításához: nincs szükség a szerző beleegyezésére és azért a szerzőt díjazás sem illeti meg.

A szerzői jogi törvény tartalmaz még további szabad felhasználási eseteket is (pl. bizonyos szervezetek – könyvtárak, levéltárak – saját célú másolása, fogyatékos személyek által történő felhasználások stb.), itt csak a leggyakoribb eseteket soroltuk fel.

A HUNGART díjszabása által lehetővé tett díjfizetés nélküli felhasználási esetek

online felhasználás az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

• a szolgáltató a felhasználással nem ér el bevételt, és a felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja
• a szolgáltató – a hozzáférést biztosító helyek számától függetlenül – összesen legfeljebb tíz művet tesz lehívásra hozzáférhetővé;
• a szolgáltató a műveket olyan műszaki feltételekkel teszi lehívásra hozzáférhetővé, amely az átlagos felhasználó számára csupán azok érzékelését teszi lehetővé, a letöltésüket (tartós másolatkészítést) azonban nem;
• a szolgáltató a felhasználás megkezdését megelőzően a HUNGART-tal felhasználási szerződést köt, és annak feltételeit a felhasználási szerződés tartama alatt mindvégig hiánytalanul teljesíti.

Ha a képző-, ipar- vagy fotóművész (illetve ezen személyek csoportja, szervezete) kizárólag saját, vagy tagjai művét/műveit teszi lehívásra hozzáférhetővé, jogdíjat nem kell fizetnie. Célszerű ezen felhasználást a HUNGART-nak bejelenti, és a változásokról is tájékoztatni.