Majoros Áron Zsolt

Szeifert Judit:

Majoros Áron Zsolt (1982) szobrai általában fémből készült antropomorf figurák, amelyek a művész által megfogalmazott szándék szerint, sajátos hidat képeznek a klasszikus archaikus plasztikai gondolkodás és napjaink megújító, layerekből építkező képi-téri szemlélete között. A plasztikai hatásokat új anyagokkal (pl. üveg, kompozit, ólom, faforgácslemez, réz stb.) és eszközökkel gazdagítja, az intenzitást színekkel, fénnyel és árnyékkal, vagy akár vetítés effektusaival is fokozza. Szobrászatának alaptémája az ember és a tér, illetve az ember külső és belső tere közötti kapcsolódási pontok feltérképezése.